A tűz egyszerre a barátunk és az ellenségünk. Hasznos, ha gulyáslevest főzünk bográcsban, kevésbé hasznos, ha a tévénkből csap ki robbanásként.
Ha nem tanuljuk meg használni a tüzet alighanem a kardfogú tigrisek örökölték volna a földet. Nem tudom, milyenek voltak a kardfogú tigrisek, de esélyes, hogyhasonlítanak a sima, kannibál, gyilkológép tigriseinkre. Azt hiszem az Univerzum egy meleg helyzetet úszott meg, mikor bekapcsolódtunk az írtásukba és elkezdtük a tetemeiket dobálni a máglyáinkra. (Legalábbis azt hiszem valami ilyesmi történt. Közoktatásban tanultam, így az őskort érintő tanulmányaim Frédi és Béni epizódokra korlátozódnak.)
A tűz tehát egy jó ötlet. Ez nem jelenti persze azt, hogy nincs rajta mit javítani. Sőt, azt mondhatom, hogy a tűz Isten munkájának egyik legelemibb példája: igazán jó ötlet, fantáziátlan, összecsapott kivitelezéssel párosítva.
Nem tudom láttatok-e már igazán összeégett „embert”. Azért teszem idézőjelbe, mert ha harmadfokú égések borítják a testét, már nem igazán embernek hívni csórikámat. Inkább tűnik valami szörnyetegnek, ami a híd alatt lakik, és rossz gyerekekből táplálkozik. Valami, amivel a kölykeinket engedelmességre rémisztjük. A tűz egyszerűen nem üzembiztos. Jó, lehet, hogy segít kigyomlálni a bénább fajtársainkat, akik nem képesek gyorsabban mozogni, mint a tűz terjedési sebessége, vagy úgy gondolják jó ötlet bagózni a benzinkútnál. De ez épp az a fajta szükségtelen kegyetlenség, amiért a legtöbb ember a szíve mélyén parasztnak gondolja Istent. Egyáltalán miért kell, hogy a tűz ilyen forró legyen? Ha egy tollvonással lejjebb vinnénk a gulyásleves forráspontját, nekünk fele ilyen meleg tűz is jó lenne. („Persze, de akkor fáznánk télen!” mondják most a géniuszok, de amúgy sem vagyok megelégedve az ember hőháztartásával. Sőt, szerintem az egész emberi test esetében érdemes visszasétálni a tervezőasztalhoz. De erről majd később szót ejtünk.)
Hatékonyság:
A tűz két célt szolgál: hőtermelés és fényforrás. És míg az első funkciót túlságosan is ellátja, addig a másodiknál alulteljesít. Úgy értem mi, a pár százezer éves emberiség jobb fényforrásokat csinálunk a szanaszét heverő szemétből, és még csak nem is vagyunk mindenhatóak. Nem tudom próbáltatok-e már fáklyával mászkálni a sötétben, de szart se lehet látni. Kábé három perc alatt elmúlik a varázs és keresed a zseblámpádat.
Külcsín:
Esztétikailag viszont nincs komolyabb bajom a tűzzel, jól mutat kandallókban, tábortűzön, és akciófilmekben, a háttérben miközben a főhős lassított felvételben sétál felénk. Tényleg állatul tud kinézni. Bár meg kell mondjam, az egész vörös-sárga paletta egy kicsit túlhasznált. A nap, a vér, a legtöbb virág… Értem én hogy a szimbolikus dolgokhoz ez a színvilág lett rendelve, de egy idő után kicsit unalmas.
Értékelés:
Szóval, hőmérséklet le, fényerő föl, nagyobb üzembiztosság, és esetleg néhány új szín. Egyébként az ötlet jó.
Az ajánlott jegy:
3+
Majdnem négyest adtam, de egy ilyen tehetséges alkotótól jobb munkát várok el. A munka készítőjében megvan a képesség, csak kicsit össze kell szednie magát, és egy nap kompetens teremtővé válhat.
Várom a Ti osztályzatotokat